Cserbenhagyás az utakon: végzetes is lehet

Cserbenhagyás az utakon: végzetes is lehet

Cserbenhagyás az utakon: végzetes is lehet

Mivel mindannyian részt veszünk a közlekedésben akár valamilyen járművel, akár gyalogosan, jó, ha tisztában vagyunk a legalapvetőbb fogalmakkal. Különösen fontos lehet ez olyankor, amikor szemtanúi, ne adj’ isten áldozatai (vagy okozói) vagyunk mi magunk is egy ilyen eseménynek.

A cserbenhagyás ugyanúgy megtörténhet a vízi, a vasúti, de még a légi közlekedés során is, mint a közutakon. Jogi szempontból a cserbenhagyás akkor következik be illetve valósul meg, ha a közlekedési baleset áldozatai közül bármely személy nem áll meg a baleset helyszínén, illetve anélkül hagyja el a helyszínt, hogy meggyőződne az érintettek épségéről, és arról, hogy van(nak)-e ellátásra szoruló személy(ek). A cserbenhagyás elkövetése csakis szándékos lehet. Röviden tehát a cserbenhagyás a meggyőződési kötelezettség elmulasztását jelenti. Akkor azonban, ha az adott helyzetből egyértelműen kiderül, hogy kizárólag dologi kár következhetett be (azaz semmiképpen nem fordulhatott elő személyi sérülés), nem történhet cserbenhagyás.

Cserbenhagyást az is elkövethet, aki bár nem érintett magában a balesetben – tehát nem ő a sértett vagy az okozó –, a közlekedései szituáció részese. Felbujtóként okolható a távozó jármű utasa is, ha továbbhajtásra biztatja a sofőrt.

A cserbenhagyás elkövetőjét a Büntető Törvénykönyv alapján egy évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve járművezetéstől való eltiltással sújthatják.

Bárhova is tartunk és bármilyen járművet is használunk, legyünk óvatosak és körültekintőek, hiszen sosem tudhatjuk, kinek az élete múlhat figyelmességünkön – és hogy mikor következik be az, hogy mi magunk szorulunk segítségre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.